Emberekkel fecsegve
megneszelt egy legszebb keblest .

Hej de kellene egy kebles !
epekedett s elment ,
megleste e legszebbet .

Beleszeretett .
Egy csepp s belegebedt e szerelembe :
eljegyezte menten 
s elvette nejnek  .

Ezzel be lehetne fejeznem ,
de nem tehetem !
E kebles nem szerette e jegyest .
Meg lettek esketve ,
de egyszer sem tehettek kezet
e nejre .

Nem szeretlek ,
menj el ,
nem megyek egy fekhelyre Veled !
egyre ezt felelte.

Kesereghetett emberem ,
este-reggel el lett hessegetve.

Hetek teltek el .
Egyszer , fekete este lett ,
elszenderedtek .
Kebles felneszelt  :
egy fekete lelkes
settenkedett mellette .

Megrettent
s csendben felkelve ,
sepert ezerrel
embere fekhelye fele .
Teste ebbe bele lett vetve :
Kedvesem ,
szerelmem ,
szeretgess ,
egyesben de rettegek!
heveskedett .

Ennek persze kedve meglett erre ,
egy perc sem kellett ehhez !
Megszeretgette .
Egyszerre nesszerve jelzett :
settenkednek szender-termemben !

Felkelt
s meglelte fekete lelkest ,
mely settenkedett s csent .

Kedves emberem!
Szeretett fekete lelkes!
Gyere , kezedet veregetem !
Tegyed zsebedet tele ,
csend el szemednek kedveseket ,
elveheted ezer nemes centemet ,!
Veled  leltem meg Kedvesemet ,
mert megrettentetted  !

Ezzel lett befejezve e mese

arab mese