Emberekkel fecsegve

megneszelt egy legszebb keblest .

Hej de kellene egy kebles !

epekedett s elment ,

megleste e legszebbet .

Beleszeretett .

Egy csepp s belegebedt e szerelembe :

eljegyezte menten 

s elvette nejnek  .

Ezzel be lehetne fejeznem ,

de nem tehetem !

E kebles nem szerette e jegyest .

Meg lettek esketve ,

de egyszer sem tehettek kezet

e nejre .

Nem szeretlek ,

menj el ,

nem megyek egy fekhelyre Veled !

egyre ezt felelte.

Kesereghetett emberem ,

este-reggel el lett hessegetve.



Hetek teltek el .

Egyszer , fekete este lett ,

elszenderedtek .

Kebles felneszelt  :

egy fekete lelkes

settenkedett mellette .

Megrettent

s csendben felkelve ,

sepert ezerrel

embere fekhelye fele .

Teste ebbe bele lett vetve :

Kedvesem ,

szerelmem ,

szeretgess ,

egyesben de rettegek!

heveskedett .

Ennek persze kedve meglett erre ,

egy perc sem kellett ehhez !

Megszeretgette .

Egyszerre nesszerve jelzett :

settenkednek szender-termemben !

Felkelt

s meglelte fekete lelkest ,

mely settenkedett s csent .



Kedves emberem!

Szeretett fekete lelkes!

Gyere , kezedet veregetem !

Tegyed zsebedet tele ,

csend el szemednek kedveseket ,

elveheted ezer nemes centemet ,!

Veled  leltem meg Kedvesemet ,

mert megrettentetted  !

Ezzel lett befejezve e mese

arab mese